Udvarom, udvarom,
szép kerek udvarom,
de sokat söpört már
az én gyenge karom,
volt már nékem tavasz,
akácvirágzás is,
söpörtem eleget,
söpörjön már más is.
Éjfél után, a nyughatatlanul mocorgóm sűrű, szoros sötétben at áthatolhatatlan szemhéjaim mögött süt a nap. Körbenőtt, fűrészporos, kerek udvaromról söprögetem le a gondok szálait, apró szilánkjait.
2015. június 25., csütörtök
2015. június 21., vasárnap
ő is
"Azt akarták, hogy próbáljam meg a faros, széttett lábú, ötkilós babát természetesen megszülni. Napokig tartó vajúdás után vész-császárra került sor, én meg aláírtam, hogy hallgatók jelenlétét el tudom fogadni. Tömve volt a műtő hallgatókkal. Mikor felébredtem, bámultak rám, és úgy fájt a hasam, mintha még mindig kések lennének benne. Mondtam a profnak, hogy mintha minden szervemet kivette volna és bemutatta volna a tanulóknak, hogy ez ez, az az. Azt mondta, hogy körülbelül ez is történt.
Rakták a mellemre a babát, hogy szeressük meg egymást, és kérdezték, minek szeretném nevezni. Mondtam, hogy Sarah-nak. Azt válaszolták, azt nem lehet, nem hívhatok Sarah-nak egy fiút.
Na, ekkor éreztem, hogy túl sok. Hogy meg akarok halni itt helyben, nekem ez nem kell, én nem bírom ki. És elájultam."
Rakták a mellemre a babát, hogy szeressük meg egymást, és kérdezték, minek szeretném nevezni. Mondtam, hogy Sarah-nak. Azt válaszolták, azt nem lehet, nem hívhatok Sarah-nak egy fiút.
Na, ekkor éreztem, hogy túl sok. Hogy meg akarok halni itt helyben, nekem ez nem kell, én nem bírom ki. És elájultam."
butaság
- Öööö... és ne haragudjanak, de hát csak megkérdezem, olvastam valahol az irataik között, hogy mindketten a MENSA tagjai. Kicsit izgultam is, hogy jöttem, mi lesz, ha valami butaságot mondok.
SSssssstem. STENEM.
Nem tudom, akár az ilyesminek, hogy éleseszűség, milyen félreértelmezései léteznek! Tehát ennyire nagy a szakadék? Hogy ilyet gondol egy átlagosnál érzékenyebb illető?
Sssssstenem.
Akkor most elmagyarázom, hogy ha valaki mond valami butaságot, az nem idegesít.
Elmagyarázom azt is, mi a szar. Ha valaki rosszindulatú, ártalmas vagy agresszív hülyeségből, meggondolatlanságból, hanyagságból, ignoranciából. Ez bánt engem, az éleseszűt.
Amikor felteszi nekem a huszonöt kérdést és belelök az érzelmi szakadékba. Az szar.
Különben ez is teljesen kinyír, hogy nemcsak arról nincs fogalma az embereknek, hogy el kell viselnem őket, hanem hogy mit kell elviselnem bennük! Hogy egy kurva mondatot nem bírnak nyelvtanilag helyesen, a szövegkörnyezetbe logikusan illően, tömören, előremutatóan, elegánsan megfogalmazni. Csak ide-oda hányódik a beszélgetés.
Sírni van kedvem.
SSssssstem. STENEM.
Nem tudom, akár az ilyesminek, hogy éleseszűség, milyen félreértelmezései léteznek! Tehát ennyire nagy a szakadék? Hogy ilyet gondol egy átlagosnál érzékenyebb illető?
Sssssstenem.
Akkor most elmagyarázom, hogy ha valaki mond valami butaságot, az nem idegesít.
Elmagyarázom azt is, mi a szar. Ha valaki rosszindulatú, ártalmas vagy agresszív hülyeségből, meggondolatlanságból, hanyagságból, ignoranciából. Ez bánt engem, az éleseszűt.
Amikor felteszi nekem a huszonöt kérdést és belelök az érzelmi szakadékba. Az szar.
Különben ez is teljesen kinyír, hogy nemcsak arról nincs fogalma az embereknek, hogy el kell viselnem őket, hanem hogy mit kell elviselnem bennük! Hogy egy kurva mondatot nem bírnak nyelvtanilag helyesen, a szövegkörnyezetbe logikusan illően, tömören, előremutatóan, elegánsan megfogalmazni. Csak ide-oda hányódik a beszélgetés.
Sírni van kedvem.
2015. június 19., péntek
DSSA1
Írnék egy tanulmányt arról, milyen hatással vannak a depresszió-felmérő kérdőívek a depresszióra. Én mondjuk PTSD-s vagyok, de elég tőlem megkérdezni, hogy milyen gyakran tartom értéktelennek az életemet ahhoz, hogy a következő három napot túléljem.
A kérdőív huszonöt ilyen kérdésből áll.
Az elmúlt félévben elért eredményeimet kidobhatom a szemétbe. Éjjel kétórás pánikroham után menjek vissza aludni még reggel hétig. Meg akarok halni, nem érdekel, ki mennyire szeret, nincs kedvem semmihez, az egész ház és az életem is egy szeméthalom, szarra se vagyok képes, csak mindent elcseszni, jobb lenne ezeknek a gyerekeknek, ha egyáltalán nem lenne anyjuk, ahelyett, hogy velem szenvedjenek.
Fasza.
És, most jó? Sikerült felmérni, mennyire vagyok depressziós?
A kérdőív huszonöt ilyen kérdésből áll.
Az elmúlt félévben elért eredményeimet kidobhatom a szemétbe. Éjjel kétórás pánikroham után menjek vissza aludni még reggel hétig. Meg akarok halni, nem érdekel, ki mennyire szeret, nincs kedvem semmihez, az egész ház és az életem is egy szeméthalom, szarra se vagyok képes, csak mindent elcseszni, jobb lenne ezeknek a gyerekeknek, ha egyáltalán nem lenne anyjuk, ahelyett, hogy velem szenvedjenek.
Fasza.
És, most jó? Sikerült felmérni, mennyire vagyok depressziós?
2015. június 16., kedd
Sok nő
A kurva anyajegy az oldalán.
Gyűlölöm azt a kurva anyajegyet. Kiáll az oldalából, és amúgy sem tudom hova tenni a kezem, de itt meg mindig beleakad a kurva anyajegybe. Undorító. Muszáj mégis fognom az oldalát, hogy el tudjam lökni, ha nem bírom tovább, vagy ha ő nem bírja tovább. De az a kurva anyajegy nem marad nyugtom ám, előre-hátra mozog, ahogy ő dolgozik rajtam.
Próbálok széttett lábbal a Magyarország térképre koncentrálni. Nem is akarok arra gondolni, hogy bazmeg tanulnom kellene, szeretnék kitűnő egyetemi hallgató lenni, de nem megy, nem gondolkodhatok, nem tervezhetek, mert itt kell feküdnöm széttett lábbal.
És a legszarabb az egészben, hogy el fogok menni. A kapcsoló be van kapcsolva, és foglalkozhatok én a Magyarország térképpel, mire az a kurva anyajegy abbahagyja ezt az idegesítő, unalmas, visszataszító ,monoton, ritmikus ringatózást, a pinám és összehúzódik egymás után egy párszor, mintha hányna.
Mindent megadnék hogy ne kelljen már megint a kurva vécé fölött állni, hajamat hátrafogva bűzös ételőrledéket a kagylóba öklendezni. Ha nem lenne orgazmusom, talán felfogná, hogy én tényleg utálom ezt, nem akarok minden nap háromszor kefélni, nekem dolgom van, életem, jár nekem az, hogy békénhagyjanak. De így, úgy érzi, addig ordíthat velem, amíg megint feladom és aláfekszem.
Én meg szeretem, életemben vagyok először szerelmes. Úgy néz ki, mint egy modell, mint egy szexi Robbie Williams, vele mentem el először 21 évesen három másik kapcsolat után és most együtt élünk, és hozzá akarok menni feleségül, és büszke vagyok rá, amikor megjelenünk a barátok előtt, anyám imádja. Mondjuk nem gazdag és nem egy észkombájn, dehát itt vagyok én észkombájnnak. Jóindulatú és láthatólag imád.
Csak nagyon szeret kefélni, állítólag csak engem, soha nem volt még ilyen, folyton a bugyimba akar mászni, megőrjítem, megvadítom, és tulajdonképpen mi lenne, ha most rögtön. Keféltünk már vécében, konyhában, autóban, előröl, hátulról, tényleg nem lehet rám panasz, dehát másfél év után azért már csinálnék mást is egy nap. Meg kell is, hát vizsgaidőszak van. De nem lehet. Nem lehet vele beszélni. Már hazudok is, én, a menzijeim húsznaponként jönnek, hazdom, és eltartanak egy hétig, pedig különben és őszintén ez sosem zavart se engem, se mást egész eddig. Csak akkor vagyok zavarban, amikor megjön a huszonnyolcadik napon tényleg.
És tessék, most is itt vagyok és nem bírom kikerülni az ujjaimmal ezt a kurva anyajegyet. És nem elég, hogy ki kell várni a végét, utána még meg is kell mosdanom. Szerintem lehet, hogy ma menni fog egyébként. Mire a Szeged környéki falukból verset csinálok és megjegyzem őket, lehet hogy ő is végez, és ma megmutathatom neki, mennyire szar ez. Igazából nem értem, most is miért nem adja fel, mondtam is, mutatom is, hogy nem kell, meg sem mozdulok csak nézem a térképet.
De nem, neki van igaza, el fogok menni.
Azt hiszi, ettől rendbe van, akkor biztos nem volt szar.
- Mit panaszkodik? - kérdezte a pszichológus, amikor elmeséltem neki, hogy naponta legalább egyszer megerőszakol, és nem tudok mit tenni, elmegyek, amikor ő - Van orgazmusa, nem? Sok nő örülne neki.
---
Amatőr pornó történetét meséli nekem valaki. A csaj a csiklójába rendelte a piercinget, tetkós hapsija be is tette neki, aztán megkefélte a vérző, félig síró nőt. A lány még jóval után is utána vinnyogva, összekuporodva élvez a férfi meg persze videózza.
Gyűlölöm azt a kurva anyajegyet. Kiáll az oldalából, és amúgy sem tudom hova tenni a kezem, de itt meg mindig beleakad a kurva anyajegybe. Undorító. Muszáj mégis fognom az oldalát, hogy el tudjam lökni, ha nem bírom tovább, vagy ha ő nem bírja tovább. De az a kurva anyajegy nem marad nyugtom ám, előre-hátra mozog, ahogy ő dolgozik rajtam.
Próbálok széttett lábbal a Magyarország térképre koncentrálni. Nem is akarok arra gondolni, hogy bazmeg tanulnom kellene, szeretnék kitűnő egyetemi hallgató lenni, de nem megy, nem gondolkodhatok, nem tervezhetek, mert itt kell feküdnöm széttett lábbal.
És a legszarabb az egészben, hogy el fogok menni. A kapcsoló be van kapcsolva, és foglalkozhatok én a Magyarország térképpel, mire az a kurva anyajegy abbahagyja ezt az idegesítő, unalmas, visszataszító ,monoton, ritmikus ringatózást, a pinám és összehúzódik egymás után egy párszor, mintha hányna.
Mindent megadnék hogy ne kelljen már megint a kurva vécé fölött állni, hajamat hátrafogva bűzös ételőrledéket a kagylóba öklendezni. Ha nem lenne orgazmusom, talán felfogná, hogy én tényleg utálom ezt, nem akarok minden nap háromszor kefélni, nekem dolgom van, életem, jár nekem az, hogy békénhagyjanak. De így, úgy érzi, addig ordíthat velem, amíg megint feladom és aláfekszem.
Én meg szeretem, életemben vagyok először szerelmes. Úgy néz ki, mint egy modell, mint egy szexi Robbie Williams, vele mentem el először 21 évesen három másik kapcsolat után és most együtt élünk, és hozzá akarok menni feleségül, és büszke vagyok rá, amikor megjelenünk a barátok előtt, anyám imádja. Mondjuk nem gazdag és nem egy észkombájn, dehát itt vagyok én észkombájnnak. Jóindulatú és láthatólag imád.
Csak nagyon szeret kefélni, állítólag csak engem, soha nem volt még ilyen, folyton a bugyimba akar mászni, megőrjítem, megvadítom, és tulajdonképpen mi lenne, ha most rögtön. Keféltünk már vécében, konyhában, autóban, előröl, hátulról, tényleg nem lehet rám panasz, dehát másfél év után azért már csinálnék mást is egy nap. Meg kell is, hát vizsgaidőszak van. De nem lehet. Nem lehet vele beszélni. Már hazudok is, én, a menzijeim húsznaponként jönnek, hazdom, és eltartanak egy hétig, pedig különben és őszintén ez sosem zavart se engem, se mást egész eddig. Csak akkor vagyok zavarban, amikor megjön a huszonnyolcadik napon tényleg.
És tessék, most is itt vagyok és nem bírom kikerülni az ujjaimmal ezt a kurva anyajegyet. És nem elég, hogy ki kell várni a végét, utána még meg is kell mosdanom. Szerintem lehet, hogy ma menni fog egyébként. Mire a Szeged környéki falukból verset csinálok és megjegyzem őket, lehet hogy ő is végez, és ma megmutathatom neki, mennyire szar ez. Igazából nem értem, most is miért nem adja fel, mondtam is, mutatom is, hogy nem kell, meg sem mozdulok csak nézem a térképet.
De nem, neki van igaza, el fogok menni.
Azt hiszi, ettől rendbe van, akkor biztos nem volt szar.
- Mit panaszkodik? - kérdezte a pszichológus, amikor elmeséltem neki, hogy naponta legalább egyszer megerőszakol, és nem tudok mit tenni, elmegyek, amikor ő - Van orgazmusa, nem? Sok nő örülne neki.
---
Amatőr pornó történetét meséli nekem valaki. A csaj a csiklójába rendelte a piercinget, tetkós hapsija be is tette neki, aztán megkefélte a vérző, félig síró nőt. A lány még jóval után is utána vinnyogva, összekuporodva élvez a férfi meg persze videózza.
2015. június 15., hétfő
. : ...
Szabad vagy zavaros?
Utat keres vagy elveszett?
Gyönyörű vagy emberi?
Finom vagy rossz?
Egészséges vagy mocskos?
Intelligens vagy értetlen?
Kedves vagy udvarias?
Paraszt vagy áldozat?
Tudja vagy megtanulta?
Ráncos vagy bőkezű?
Kifogástalan vagy izzadt?
Utat keres vagy elveszett?
Gyönyörű vagy emberi?
Finom vagy rossz?
Egészséges vagy mocskos?
Intelligens vagy értetlen?
Kedves vagy udvarias?
Paraszt vagy áldozat?
Tudja vagy megtanulta?
Ráncos vagy bőkezű?
Kifogástalan vagy izzadt?
2015. június 14., vasárnap
Reggeli
Reggelire fagyasztott borsó van, vagy vajjal bögrében párolt, konzerv kukorica, krumpli- vagy édeskrumpli röszti, rántott zöldség-ujjacskák, datolyás tejbegríz rizstejjel, weetbix, sütőtök, mogyoróvajas, mézes vagy vegemités szendvics.
2015. június 12., péntek
Pillanat
Már tudok állni, és imádok, hát ez a perpektíva, a magasság, minden hirtelen a helyére kerül. Tényleg. Függő vagyok, lábra kapaszkodok, amikor csak tudok, hiszen ez isteni.
De nem tudom, mit csináljak, mikor elfáradnak a lábaim. Annyira tudnak fájni, se jobbra, se balra nem tudok lépni már, a karom sajog, a kezemmel görcsösen kapaszkodom, és attól félek, hanyatt esek. Lehúz a fejem. Mihez kezdjek?
De nem tudom, mit csináljak, mikor elfáradnak a lábaim. Annyira tudnak fájni, se jobbra, se balra nem tudok lépni már, a karom sajog, a kezemmel görcsösen kapaszkodom, és attól félek, hanyatt esek. Lehúz a fejem. Mihez kezdjek?
2015. június 11., csütörtök
A falu és a vak istenek
A falu utcaseprője, a bányászok, a kocsmárosné, a lánya, meg a kocsmáros, de még az alsó- és felsőiskolás gyerekek a két tanárral együtt, mindannyian ismerték a vak isteneket. Néha csak egy néha egy tucat is megjelent az égből, étellel megrakodva, gyengéd szeretettel meg-megérintve a falusiakat. A legöregebb bányász harapott először a finom falatokból.
Aztán amikor vihar tépte ki a fákat, hogy utána zöldebb legyen az érdő, vagy szél kavarta fel a port, hogy felfrissüljön a táj, akkor is mindenki tudta, hogy az istenek közbenjárására történt. A távoli mennydörgések morajlását nyugodt, derűs napokon is gyakran hallották, de az élet részéhez tartozott, akár a fejtés felől érkező koppanások.
A falu körül húzódó szakadékon senki sem tudott áthatolni. A szikrázóan gömbölyű, szőke nő, a spanyol földesúr felesége meg akart szökni, halálra zúzta magát az éles köveken. De amíg a többi bányász átaludta a verőfényes deleket, a legöregebbik kiült a fák alá, és figyelte, ahogy a messzeségben az istenek röpködnek a hatalmas mennyországban. Szemek, végtagok nélkül, soha élelmet vagy levegőt nem érintve, természetfeletti erővel formálva a világot, rózsaszínen, barnán, feketén, vakon hazudtolták meg a fizikai törvényeket. A bányász le nem vette róluk a szemét, és idős homloka alatt ki tudja, tán szánta is a bőkezű urakat, akik nem ismerték az erdő széli lét egész életet betöltő pontos szabályait.
Néha látta, ahogy a sziklához egész közel, az istenek egyike elmerül a mannát és nektárt rejtő árok mélyén. Mennydörgés rázta meg a sziklát, és az apóka nem sejtette, hogy ennek jelentése van.
- Anyu, megetethetem a halakat?
Aztán amikor vihar tépte ki a fákat, hogy utána zöldebb legyen az érdő, vagy szél kavarta fel a port, hogy felfrissüljön a táj, akkor is mindenki tudta, hogy az istenek közbenjárására történt. A távoli mennydörgések morajlását nyugodt, derűs napokon is gyakran hallották, de az élet részéhez tartozott, akár a fejtés felől érkező koppanások.
A falu körül húzódó szakadékon senki sem tudott áthatolni. A szikrázóan gömbölyű, szőke nő, a spanyol földesúr felesége meg akart szökni, halálra zúzta magát az éles köveken. De amíg a többi bányász átaludta a verőfényes deleket, a legöregebbik kiült a fák alá, és figyelte, ahogy a messzeségben az istenek röpködnek a hatalmas mennyországban. Szemek, végtagok nélkül, soha élelmet vagy levegőt nem érintve, természetfeletti erővel formálva a világot, rózsaszínen, barnán, feketén, vakon hazudtolták meg a fizikai törvényeket. A bányász le nem vette róluk a szemét, és idős homloka alatt ki tudja, tán szánta is a bőkezű urakat, akik nem ismerték az erdő széli lét egész életet betöltő pontos szabályait.
Néha látta, ahogy a sziklához egész közel, az istenek egyike elmerül a mannát és nektárt rejtő árok mélyén. Mennydörgés rázta meg a sziklát, és az apóka nem sejtette, hogy ennek jelentése van.
- Anyu, megetethetem a halakat?
2015. június 10., szerda
Méhek
Olyanok vagyunk egymással, mint a méhek.
Őszintén szeretjük a méheket. Nemcsak hasznosak, okosak és zavarbaejtően bonyolult és funkcionális a testük, de része a kultúránknak, versek, képek, mesék kísérik az életünket, megihletik az építészetet, a méz szerves része a világ minden konyhájának. A méhek csodálói és védelmezői vagyunk.
Csak ne legyenek túl közel, mert akkor kiráz a hideg, sikítozni van kedve az embernek, és amilyen gyorsan csak lehet, elhagyja a terepet.
Nem jó együtt.
Őszintén szeretjük a méheket. Nemcsak hasznosak, okosak és zavarbaejtően bonyolult és funkcionális a testük, de része a kultúránknak, versek, képek, mesék kísérik az életünket, megihletik az építészetet, a méz szerves része a világ minden konyhájának. A méhek csodálói és védelmezői vagyunk.
Csak ne legyenek túl közel, mert akkor kiráz a hideg, sikítozni van kedve az embernek, és amilyen gyorsan csak lehet, elhagyja a terepet.
Nem jó együtt.
2015. június 4., csütörtök
Most én komolyan nem tudnék egy tömeget szórakoztatni viccekkel?
- Jó estét, én lennék az, vagy nem lennék, de akkor maguk sincsenek. Ne haragudjanak, elég hosszú napom volt. Szerintem a gyógyszercégeknek garanciát kellene vállalniuk, és akkor én most pénzt hajtanék az államnak, mert a négyéves lányom megkapta a mumpszot, pedig be volt oltva. Azt mondja az orvos, részlegesen immunizált a gyerek. Jó, hogy hülyeség ellen nincs oltás, mert ha számítasz rá, hogy valaki be van oltva, és kiderül, hogy csak részlegesen, az egy kicsit gáz.
- Szia kislányom, mit játszottatok ma az oviban?
- A tricetoszaurusszal meg a brontoszaurusszal kétmillió évvel ezelőtti földi atmosz blöh blöh brrrrr. Prrrtttyyyy.
Na, szóval orvosnál voltunk. Tudták, hogy váróteremben a játszósarok azért van mindig a tévével ellentétes oldalon, mert az is egy csatornának számít, csak live műsor megy rajta. Én nem tudom, szerintem mondjuk elég szar helyzet műsort vezetni három beteg gyerekkel. Azért elég jól sikerült a dolog, mert amikor a nyolchónapos álomba akarta magát bőgni, a kétéves a földön visítva nem tudta eldönteni, mivel szeretne játszani, a négyéves meg a fülét fogva óbágatott, egész jó lett a nézettségünk. Szerintem felárat számíthattam volna a reklámcsíkokért.
Az egy dolog, hogy a márka levakarhatatlanul rá van írva minden egyes gyerekápolási eszközre, de....
vendégem van.
- Jó estét, én lennék az, vagy nem lennék, de akkor maguk sincsenek. Ne haragudjanak, elég hosszú napom volt. Szerintem a gyógyszercégeknek garanciát kellene vállalniuk, és akkor én most pénzt hajtanék az államnak, mert a négyéves lányom megkapta a mumpszot, pedig be volt oltva. Azt mondja az orvos, részlegesen immunizált a gyerek. Jó, hogy hülyeség ellen nincs oltás, mert ha számítasz rá, hogy valaki be van oltva, és kiderül, hogy csak részlegesen, az egy kicsit gáz.
- Szia kislányom, mit játszottatok ma az oviban?
- A tricetoszaurusszal meg a brontoszaurusszal kétmillió évvel ezelőtti földi atmosz blöh blöh brrrrr. Prrrtttyyyy.
Na, szóval orvosnál voltunk. Tudták, hogy váróteremben a játszósarok azért van mindig a tévével ellentétes oldalon, mert az is egy csatornának számít, csak live műsor megy rajta. Én nem tudom, szerintem mondjuk elég szar helyzet műsort vezetni három beteg gyerekkel. Azért elég jól sikerült a dolog, mert amikor a nyolchónapos álomba akarta magát bőgni, a kétéves a földön visítva nem tudta eldönteni, mivel szeretne játszani, a négyéves meg a fülét fogva óbágatott, egész jó lett a nézettségünk. Szerintem felárat számíthattam volna a reklámcsíkokért.
Az egy dolog, hogy a márka levakarhatatlanul rá van írva minden egyes gyerekápolási eszközre, de....
vendégem van.
Sok
Sok
Most már értem, a műkörmöt, a szemöldöktetkót, a mellműtétet.
A kövérséget.
A függőséget.
A tévét.
Sok
Műköröm, fentanil, laptop.
Elképzelések és a most.
Ez az élet.
Most már értem, a műkörmöt, a szemöldöktetkót, a mellműtétet.
A kövérséget.
A függőséget.
A tévét.
Sok
Műköröm, fentanil, laptop.
Elképzelések és a most.
Ez az élet.
Jó ez a szar
Letöltök egy szar amerikai szart, és jó.
Káromkodnak benne, meg ordítanak egymással, meg el vannak tévedve.
Aztán kiderül, hogy az apa rendezi, a felesége főszerepli, meg a két lányuk.
Ez nem szar.
Ez jó!!!
És két és fél óra.
A kurva emlővizsgálat, meg a vécészünet, meg a csokií, meg a nővérek.
Oké, de Nietonak igaza van, ott van nekem a szerdai barátnőm, jajistenem, ő is de érti.
Hogy úgy érzem, csapdába ejtettelek.
Káromkodnak benne, meg ordítanak egymással, meg el vannak tévedve.
Aztán kiderül, hogy az apa rendezi, a felesége főszerepli, meg a két lányuk.
Ez nem szar.
Ez jó!!!
És két és fél óra.
A kurva emlővizsgálat, meg a vécészünet, meg a csokií, meg a nővérek.
Oké, de Nietonak igaza van, ott van nekem a szerdai barátnőm, jajistenem, ő is de érti.
Hogy úgy érzem, csapdába ejtettelek.
2015. június 1., hétfő
Elgurult
Elgurult az üveggolyó.
Elgurult a lelkem üveggolyója.
Verseket kellene szőni, kénekénekéne
Nem kellene semmit, emlékezni kellene,
kelleni nem kell.
KELLENI NEM KELL.
Csak jó lenne.
De hát...
Hát de...
Hát, de.
Elgurult a lelkem üveggolyója.
Verseket kellene szőni, kénekénekéne
Nem kellene semmit, emlékezni kellene,
kelleni nem kell.
KELLENI NEM KELL.
Csak jó lenne.
De hát...
Hát de...
Hát, de.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)