Olyan helyzet, amibe soha nem hittem, hogy belekerülök, és most, hogy mégis, most nem értem, mit keresek it.
Amikor facebookon (már itt kezdődik) likeolja a profilképemet egy kínai buddhista szerzetes.
Ami a névjegykártyáimmal történt. Az akcentusok, az ellentmondások, a félreértések, az önismétlések, a hanyagságok, az ostobaságok, a pazarlás, az érdektelenség... Én 100 kártyát akartam rendelni, van most 1500 és egyik se teljesen jó. De mindegyik jól néz ki, csak nem ezt rendeltem. Meg véletlenül hozzámdobtak 20 dolárt. Azért így két hónap után feladom. Ők győztek. De nem a cég, a cég jól beszopta, hanem az ostobaság. Mondom is, vistaprint.com, gyönyörű minőség, farkasordító baromkodás.
Amikor autósüldözöm a leendő modelljeimet.
Amikor a brit nő barátkozni akar és bókolni próbál, dehét csak nem izlik neki a cukormentes szülinapi torta, és így sikerül: "The cake was... good. It was, ... good. I.... liked it."
Najó. Alvás. Újraindítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése